A 4-es METRÓ pesti oldali állomások és vonali műtárgyak hatása a talajvízre és rétegvízre

(hidrogeológiai modellezés)

A DBR. METRÓ PROJEKT IGAZGATÓSÁG 2003. márciusában pályázatot írt ki a budapesti 4. sz. metróvonal pesti állomásainak és vonali műtárgyainak talajvízre gyakorolt hatásának vizsgálatára (hidrodinamikai modellezések elvégzése), valamint a 2. sz. metró Baross téri állomás II. kijárat földalatti műtárgyaihoz és aluljáró építéséhez kapcsolódó helyi talaj- és rétegvízszint-figyelő rendszer kialakításához szükséges kutak létesítési vízjogi engedélyezési tervének az elkészítésére.
Az Igazgatóság az előzőekben részletezett munkák elvégzésére a GEOHIDRO Geotechnikai Kft-t kérte fel.

Áttekintő térkép:

A 4. sz. metróvonal – a Kelenföldi pu. végállomás felől haladva – a Gellért térnél éri el a Dunapartot. A Duna alatt átvezetve – a Fővám téri állomás után – a Kálvin térnél csatlakozik a 3. sz. metróvonal állomásához. Ezután a belső Józsefvárost harántolja, és a Rákóczi, valamint a Köztársaság téren keresztül jut a Baross térre, ahol a 2. sz. metróvonal állomásához csatlakozik. A pesti vonalszakaszon 5 állomás épül az I. ütemben (Fővám tér, Kálvin tér, Rákóczi tér, Köztársaság tér és Baross tér); s ezek közül kettő, a Kálvin téri és Baross téri a már meglévő állomásokhoz kapcsolódik.

Földtani szelvény:

Légi felvételek a tervezett metróállomások felszíni környezetéről
Fövám tér

Kálvin tér

Rákóczi tér

Köztársaság tér

Baross tér, Keleti pu

A megfigyelő kutak adatsorait értékelve, a 4. sz METRO építéséből származó legjelentősebb befolyásoló hatás a Baross téren érzékelhető. Ez a megállapítás egyaránt érvényes mind a talajvíz áramlási viszonyaira, mind pedig a duzzadás – apadás számszerű értékeit tekintve.

A részletes hidrogeológiai modellezés eredményeképpen, mindezt az alábbi talajvíz-áramlási képek illusztrálják:

Összefoglaló megállapítások:

A modellezési eredményeket összességében vizsgálva megállapítható, hogy azok az előzetesen várt eredményeket adták. A teljes pesti vonalszakasz áttekintő modellezése alapján megállapítható, hogy a hidrogeológiai viszonyokban jelentősebb, nagy területre kiterjedő változások nem alakulnak ki sem átlagos, sem a becsült maximális talajvizet megközelítő talajvízállások esetén. A tervezett állomások hidrogeológiai szempontból pontszerűnek tekinthetők, globálisan nem, csak helyileg okozhatnak némi változást, azonban ezek a változások is kis mértékűek és kis területre terjednek ki; az állomások egymásra hatása kizárt.

  1. Az aluljárók, műtárgyak nagysága a földtani területhez képest pontszerűnek tekinthetők, így nem befolyásolja érezhetően az áramlást (a szivárgáshidraulika alapegyenletéből (F*v=const) következően a sebesség alig változik).
  2. az áramlás nagyon lassú (lamináris), ezért van ideje a visszaduzzadó víznek az akadályok melletti elfolyásra
  3. a vízvezető réteg szivárgási tényezője nagy (k » 10-3 m/s), ami miatt a nyomáskülönbség gyorsan kiegyenlítődik.